Azt mondják, a 7. év kritikus minden kapcsolatban. Érdekes az is, hogy sok ismerős fiú a 25. vagy a 29. életévében vetett véget kapcsolatának. Utánanéztünk a KSH évkönyvben, hogy a válások száma melyik életkorban, ill. a kapcsolat hosszát vizsgálva mikor a leggyakoribb. Meglepő eredményre jutottunk.
Férfiak esetében 25-29 éves korban a leggyakoribbak a válások, ezt követi a 30-34 éves korosztály, majd a 20-24 évesek. A nőknél 20-24 éves korban válnak el legtöbben, őket követik a 25-29 évesek.
A kapcsolat hosszát tekintve 5-9 éves házasságoknál a leggyakoribb a válás, ezt követi a 10-14 éves, majd a 15-19 éves és csak ezután a 2-4 éves kapcsolatok megszűnése.
Vajon mit jelenthet ez? Talán azt, hogy 25-29 éves korban a férfiak egy fiatalkori elhibázott döntést próbálnak helyrehozni? 25 és 29 évesen talán sokan fordulóponthoz érnek, és számvetést készítenek arról, hogy mit értek el addig. Közülük néhányan úgy érezhetik, hogy rosszul, vagy éppenséggel túl korán választottak, és ezt még helyre lehet hozni egy másik kapcsolattal.
Miért pont 5-9 év? Lehet, hogy az 5 évnél rövidebb házasságok esetében még korai lenne elválni, 9 év után meg már a feltehetően megszületett gyerek(ek) miatt inkább együtt maradnak a szülők? De az is lehet, hogy a 7 év valóban egy karmikus szám.
Aggasztó, hogy a házasságkötések száma folyamatosan csökken, miközben a válások száma növekszik. Az elmúlt évek felmérései szerint a házasságkötések 55%-a válással végződik. Az újraházasodási esélyek pedig a nők esetében 40 éves kor felett egyre kisebbek.
Mindezek logikus következménye, hogy egyre több nő neveli egyedül gyermekeit. Ehhez járul hozzá az is, hogy napjainkra minden harmadik gyermek házasságon kívül születik.
Aggasztóak a számok, ugye? Mi lehet mégis a megoldás? A házasság nem egy pont az életünkben, amin túl kell esni, és utána sodródni az évekkel. Sok nő elhanyagolja magát az esküvő után, pedig egy kapcsolatban minden egyes napon meg kell küzdenünk a másikért. A 10. évben ugyanúgy vigyáznunk kell a szavainkra, és ugyanúgy kívánatosnak kell lennünk, mint az első héten, még akkor is, ha ez nehéz. Soha ne feküdjünk le haraggal, mindig béküljünk ki elalvás előtt!
Ne felejtsd el, hogy valakinek Te vagy a Nagy Ő! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
